Mélységesen elszomorít bennünket minden gyermekbántalmazás, a szolnoki kalandparkban történt eset kapcsán szeretnénk felhívni a figyelmet egy alapvető tényre:

Egy gyermek azzal a feltételezéssel érkezik a világra, hogy rábízhatja magát a szülőre/gondozóra és bízhat abban, akiben a szülő/gondozó is bízik. A bizalom és a kötődés kialakulása egy komplex több tényezős folyamat, de rendkívül fontos, hiszen ez fejlődésünk alapja.

Egy gyermek számára a körülötte lévő felnőttek olyan szűrők, amelyek által a világot értelmezi. Mivel idegrendszere, szervezete és személyisége még nem kiforrott, ezért ő nem tudja még egyedül leszűrni “mi jó és mi rossz”, nem képes még érzelmeit éretten és teljeskörűen kifejezni, fokozatosan ismeri ki magát és az emberi kapcsolatok működését.

Egy gyermek kiszolgáltatott a körülötte lévő felnőtteknek, azt gondolja, hogy amit a felnőttek mondanak vagy tesznek, az úgy van jól. Még akkor is, ha fáj. Hiszen a felnőttre van bízva, rá hallgat, rajta keresztül ismerkedik meg a világ működésével.

Egy felnőttnek ezért nagyon nagy a felelőssége abban, hogy viselkedésével és szavaival hogyan viszonyul egy gyermekhez. Ha bántalmazza, a gyermek fel fogja menteni a felnőttet magában, mondván hogy “biztos megérdemeltem, hiszen egy felnőtt jobban tudja mit szabad és mit nem”.

Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy egy gyermek sem érdemel bántalmazást legyen az verbális vagy nonverbális. Elítélünk minden olyan cselekedetet, amely figyelmen kívül hagyja egy gyermek jóllétét.

Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy nevelési, intézményi és társadalmi párbeszéd szinten is egyértelmű legyen, hogy a ránk bízott gyermekekért bizalomteljesen vállalunk felelősséget.