SZAKMAI PROTOKOLL

Együttműködés és közösségben való munka

Ahhoz, hogy a gyerekekből családban, baráti vagy egyéb társas közösségben, munkahelyen beilleszkedni jól tudó, csapatmunkára képes felnőtt váljon, együttműködési készségre van szüksége. Ennek meghatározó eleme a másokba vetett bizalom, ami a gyermekvédelmi ellátásba kerülő gyermekek esetében többszörösen sérült traumáik következtében. Megfelelő szocializációs minta hiányában, illetve belső feldolgozatlan konfliktusaik következtében viselkedéses reakcióikat legtöbbször agresszió vagy szubmisszív magatartás uralja. Az asszertív érdekérvényesítés eszköztárát nélkülözhetetlen megismerniük ahhoz, hogy a későbbiekben sikeresen tudjanak válaszolni, reagálni a környezet kihívásaira, megtalálják a helyünket a szűkebb és tágabb környezetükben, beilleszkedjenek a társadalomba.

Ennek érdekében programjaink során fejlesztjük együttműködési készségüket, amely lehetővé teszi mások érzelmeinek, motivációinak, szükségleteinek, szándékainak és céljainak észlelését, azonosítását, megértését, megkülönböztetését és elfogadását. Szakmai programjaink és közösségünk teret adnak a gyermekek számára arra, hogy elsajátítsák, hogyan vegyenek egyszerre figyelembe különféle nézőpontokat és mások szemszögéből legyenek képesek egy-egy szituációra rálátni. Megtanulhatják az ellentmondásos helyzetek és konfliktusok rugalmas kezelését, illetve azt, hogy konstruktív és kölcsönösen segítő, pozitív kapcsolatokat hogyan alakítsanak ki és tartsanak fenn. Ez képessé teheti őket arra, hogy másoktól tanuljanak, másokkal együtt dolgozzanak közös céljaik érdekében.

Társas érzékenység és tolerancia

Az egyén empátia készsége azt jelenti, hogy képes és törekszik is mások érzéseinek megértésére, mások nézőpontjának felvételére. Lehetővé teszi, hogy képessé váljunk a proszociális gondolkodásra, mások támogatására, a segítségnyújtásra. Társas érzékenység birtokában bátorítani tudunk másokat a lokális felelősségvállalásra, egymás vagy más csoportok iránti elfogadásra. A tolerancia, azaz egymás kölcsönös megértése és tisztelete, lehetővé teszi az alapvető együttélési, együttműködési normák belsővé tételét és hogy az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazzuk. A gyerekek érzékenyítését, empátiájuk és toleranciájuk növelését központi célnak tartjuk, legyen szó különböző etnikumú, származású, bőrszínű, korú, képességű, nemi és szexuális orientációjú, társadalmi helyzetű, vallású személyekről vagy csoportokról.

Kulcskompetenciák fejlesztése

Programjaink során az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák európai referenciakeretét vesszük alapul. Azaz a lexikális tudás bővítése helyett elsősorban az információk megfelelő begyűjtésére, értelmezésére és a csoporton belüli munkára tanítjuk őket. A kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg. A kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt és azt, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon.

Az élet során szembejövő kihívások és akadályok rugalmasan alkalmazható, egyik helyzetről a másikra átvihető kompetenciákat igényelnek, így hangsúlyt fektetünk a digitális, a tanulási, a vállalkozási és a kulturális kompetenciák fejlesztésére. Ennek érdekében programjainkon digitális eszközhasználatot, felelős és biztonságos internethasználatot, információgyűjtési és kezelési készséget, hatékony időbeosztást, önálló és csoportos tanulást segítő módszereket, kezdeményezőkészséget, stratégiai szemléletmódot, a célok kitűzését és megvalósítását, élmények és érzések művészi módon történő kreatív kifejezését támogatjuk.

Önismeret és intraperszonális intelligencia mélyítése

A modern intelligencia megközelítések értelmében különféle intelligencia területek vannak. Az egyik legfontosabb az intraperszonális intelligencia, amely az érzelmi intelligencia /EQ/ egy része, az érzelmi tudatosságot, az egyén szükségleteinek kifejezését, döntéshozási képességét és önállóságát, érzelmi önkontrollját fejezi ki. Része az a képességünk is, hogy saját viselkedésünket hogyan észleljük az érzelmi megélés és felelősségvállalás oldaláról. Az önismeret az egyén érzelmeinek és azok hatásának felismerését, erősségeinek és gyengeségeinek tudatosítását, véleményének és problémáinak megfogalmazását és képviseletét jelöli. Mindezek a készségek kiemelten fontosak ahhoz, hogy a gyermekek fejlődésük során megtalálják saját lehetőségeiket és útjukat, ezért programjaink során folyamatos önreflexióra bíztatjuk őket, teret adva saját határaik meghúzásának, saját megéléseik kommunikálásának.

Motiváció és felelősségvállalás építése

A készségek fejlesztése nem választható el a fejlődés motorját képező tanulási motívumrendszer fejlesztésétől. A gyermek- és lakásotthonokban élő gyermekek életében gyakran a tanulás nem számít fontos értéknek, ami belső motivációjukat sem ébreszti fel a különböző tanulmányi kihívások iránt. Ez annak tükrében nem meglepő, hogy számos érzelmi krízisen mentek keresztül, így sokaknál sosem tudott megfelelő fókuszt kapni a tudás elsajátítása. Programunk fontos eleme a gyermekekkel való együtt tanulás, amivel kettős célt kívánunk elérni: legyen a gyermek életében egy olyan személy, akit valóban érdekel, és időt szentel annak, hogy ő milyen módon tanul és milyen érdeklődési köre van, illetve hozzásegítse a gyermeket saját belső motivációja kialakulásához.

A sikeres felnőtt élet egyik legmarkánsabb tényezője, hogy mennyiben képes valaki felelősséget vállalni viselkedéséért, élete alakulásáért. Beszélgetések és sajátélményen alapuló tréningek során folyamatosan foglalkozunk a felelősségvállalás témájával, kiemelten a minőségi kapcsolatok kialakítása, a pályaválasztás, a szerhasználat, a pénzügyi tudatosság szempontjából.

Egyéni értékelő visszajelzések

Központi feladatunknak tekintjük a gyermekeket támogatni saját útjuk megtalálásában. Ennek érdekében önkénteseink minden közös tevékenység során folyamatos visszajelzéseket adnak a gyermekek számára, melyben kiemelik pozitív hozzáállásukat, megerősítik adaptív viselkedésüket, valamint elismerik kisebb nagyobb sikereiket egyaránt. Ha hibáznak, azt a tanulási folyamat természetes részeként kezelik, segítenek azt értelmezni a gyermek számára. A legtöbb gyermekotthonban- és lakásotthonban nevelkedő gyermekre jellemző negatív énképet ezek mentén próbálják az önkéntesek reálissá formálni. Ennek mentén a gyermekeket segítik abban, hogy fejlődésüket nem egymáshoz, hanem önmagukhoz és a körülményekhez mérten vegyék számításba.

Közösségfejlesztés

Biztonságos, otthonos szocializációs közeget, támogató közösséget teremtünk, miközben minden egyes gyerek számára biztosítjuk a saját képességei és érdeklődése szerinti elmélyülést. Felváltva biztosítjuk a relatív homogén korcsoportú és vegyeskorcsoportú tanulás kereteit. Közös programjaink során minden gyermeket egy önkéntes kísér, míg egyéni programjaink során legalább egy, de többnyire két önkéntes foglalkozik a gyermekkel – így nagy mennyiségű figyelmet összpontosítva egyéni fejlődésére.

A gyermekek aktív résztvevői a programjaink során megvalósuló fejlesztő folyamatoknak, felelősségteljes közreműködésükön túl maguk is alakíthatják és szervezhetik annak menetét. A szellemiséget áthatja a partneri kommunikáció, amelyben a gyermek és önkéntes igényei és kötelességei világos és transzparens módon jellenek meg.

Projektfeladatok

A projektmódszer egy olyan ismeretszerzési folyamat, amely az új tudás elsajátítást egy alkotó folyamat részeként és eredményeként valósítja meg. A módszer lényege nem kizárólag az, hogy a tanulók egy-egy problémára megoldást találjanak, hanem az, hogy a lehető legtöbb összefüggést megkeressék. A passzív befogadó magatartás helyett a gyerekeknek lehetőségük van saját meglévő képességeik kipróbálására, új viselkedési formák kialakítására. A projektmódszer fő értéke maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei mellett. A gyerekek nemcsak különféle témákban szereznek jártasságot, de gyakorolhatják a döntéshozatali folyamatokat, fejleszthetik prezentációs és kommunikációs készségeiket.

Csoportmunka

A pedagógia alapelveinket alkotó készségek fejlesztésére az egyik leghatékonyabb forma a csoportmunka, amelyben lehetőség nyílik az egyéni kibontakozás mellett a többiek gondolatainak megismerésére és saját meglátásaik ütköztetésére is. Kis- és nagycsoportos feladatokat egyaránt teljesíthetnek programjaink során, amelyben más-más megnyilvánulási formákat gyakorolhatnak a gyerekek.

Mentor-rendszer

A Gyermekhíd Alapítvány önkéntes bázisát olyan képzett segítők alkotják, akik képesek a gyermekek életében mentori szerepkörben jelen lenni. Ennek keretében nemcsak felnőtt mintául szolgálnak számukra, hanem aktív szereplői a gyermekek életének, kísérve őket érzelmi és társas fejlődésük, valamint pályaválasztásuk mentén.